Két évvel később a Nature-ben publikálták a Leideni kiáltványt, amelyben tudománymetrikus szakértők tettek közzé tíz pontot, fellépve a tudománymetria káros használata ellen, és egyensúlyt keresve a „szakértői vélemények” és a „számok” között (lásd az Új utak a kutatásértékelésben című cikket, illetve a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című jelentést [MTA, 2023]).

 

 

 

 

 

A megjelölés alapja külföldi kiadású folyóiratok esetében egy nem hazai bázisú lista: hosszabb távon ez egy közös európai lista lenne, annak elkészültéig pedig – a lejjebb részletezett okokból – a norvég listát vegyük alapul. Hazai kiadású folyóiratok esetében az osztályok döntését fogadjuk el, azaz a hazai tudományos, lektorált folyóiratok nem kerülnek megjelölésre az MTMT-ben rossz gyakorlatot folytatóként, elfogadjuk, hogy ezekről a hazai tudományos közösség alaposabb ismeretekkel rendelkezik, mint egy külföldi. A Cabells-adatbázis megvásárlásáról az MTA Könyvtár és Információs Központ tárgyalt. A kívánt feltételeket azonban nem sikerült elérni, így a tárgyalások megszakadtak.

Európán belül Norvégia mellett Finnországban is fellelhető olyan adatbázis, lista, amelyek összeállítását nem magáncég végzi, szabadon, ingyenesen hozzáférhetők, módszertanuk megismerhető. A két adatbázis készítői szorosan együttműködnek, megosztják egymás között az információkat és az értékeléseket, ugyanakkor a két lista között számos eltérést találunk (lásd a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című jelentést [MTA, 2023], illetve A tudományos folyóiratok, sorozatok és kiadók norvég nyilvántartása9 című cikket). A norvég és a finn lista is a folyóiratokat négy – előbbi „X.”, „0.”, „1.” és „2.”, utóbbi pedig „0.”, „1.”, „2.” és „3.” – kategóriába sorolja, mindkét lista esetében lényegében a „0.” kategóriába soroltak nem tesznek eleget a minimális tudományértékelési követelményeknek.

A két lista részletes elemzését követően (lásd a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című jelentést [MTA, 2023]) elfogadásra a norvég adatbázis használatát ajánljuk azzal, hogy a Magyarországon megjelenő folyóiratokat külön, a listától függetlenül kezeljük. Ha a frissítés rendszerességét nézzük, a norvég lista kiszámíthatóbb, mivel az 1. kategória esetében évente háromszor, előre meghatározott időpontokban frissül, a finn lista frissítése a 0. és 1. kategóriák esetében viszont folyamatos, így annak mindig egy adott időpontban érvényes állapotát lehetne az MTMT-adatbázisra vetíteni. Ha a döntési kritériumokat vizsgáljuk, bár a finn adatbázis több szempontot vesz figyelembe, azok mégsem annyira egzaktak, mint a norvég nyilvántartás döntési kritériumai. Például a finn lista 1. kategóriájában az szerepel, hogy a publikációs csatorna feleljen meg az átláthatóság követelményének vagy hogy az a saját szakterületén releváns legyen. A norvég listában viszont az 1. kategória követelményei (van-e ISSN-/ISBN-szám, vagy nincs; van-e tudományos szerkesztőbizottság, vagy nincs; van-e szakértői bíráltatás, vagy nincs; publikálnak-e benne külföldi szerzők, vagy sem) könnyen megállapíthatók. A norvég lista (kerekítve) 38 ezer folyóiratot tartalmaz, a finn pedig 32 ezret, amelyek közös része 23 ezer folyóirat (2. ábra, felső harmad).10 Ebben a közös részben azok a folyóiratok szerepelnek, amelyekben a kutatók a leggyakrabban publikálnak. A folyóiratok meglepően nagy része, a norvég listában mintegy 5600 „0.” besorolású, a finn listában 6100 (14,7, illetve 19,1%), amelyek közös része hétszáz olyan folyóirat, amely nem felel meg az elvárható publikációs követelményeknek. Bizonyos fokig megnyugtató, hogy ezek nagyobb része nem szerepel sem a WoS-ban, sem a Scopusban.

A 2. ábra alján megadtuk a Scopusban Q1 besorolású folyóiratok számát is, ezek érintettsége – várakozásunknak megfelelően – nagyon kicsi: a Q1-es folyóiratok mindössze 1,2, illetve 2,0%-a „0.” besorolású, de ez is száz körüli „0.” besorolású Q1-es folyóiratot jelent.

Érdemes megvizsgálni, hogy az egyes folyóiratokat a két lista mennyire minősíti azonosan. A számok azt mutatják, hogy a finn lista szigorúbb, a 23 ezer folyóiratból kerekítve 2000-t tekint „0.”-nak, a norvég pedig 1300-at. Ugyanakkor az 1300, a norvég lista szerinti „0.” besorolású folyóiratnak a finn csak kicsit több mint a felét (700‑at) sorolja „0.”-ba. A scopusos és a Q1-es folyóiratok esetében (2. ábra, középső és alsó harmad) az azonos módon „0.”-ba sorolt folyóiratok száma mindössze 200 és 6.

Azt javasoljuk, hogy (a nem magyar nyelvű és nem hazai kiadású) folyóiratok szempontjából a norvég listát fogadjuk el, pontosabban a listán „0.” besorolású folyóiratokban megjelent cikkeket javasoljuk az MTMT-ben kifogásolt gyakorlatot folytató folyóiratban közöltként megjelölni, és figyelmen kívül hagyni a különböző minősítésekben.

Újra hangsúlyozzuk, hogy nincs tökéletes lista, és a kiválasztott listában is számos szempont mérlegelése után hoztak a lista összeállítói többségi döntést. A döntés a jövőnek szól, és nem a múltban megszületett publikációkat kívánja értékelni. Azt javasoljuk, hogy a kutatók kapjanak mindig előzetesen tájékoztatást arról, hogy a norvég lista alapján mely folyóiratokat fogják az MTMT-ben megjelölni, és ezt a jelölést legkorábban két hónap csúszással élesítsék. (Azaz a folyóiratokat egy-egy intervallumban jelölik meg, ami változhat is.) Ilyen módon ezek a jelölések nem a szankcionálást, hanem a tájékoztatást és a jobb gyakorlatot szolgálják: a kutatók tartózkodjanak a megjelölt folyóiratokban való jövőbeli publikálástól.

Az MTMT csak információt ad, de nem értékel. Az MTA-nak viszont javaslattal kell élnie, hogy az MTMT-ben megjelölt cikkeket hogyan vegyék a továbbiakban figyelembe.